nótaátirat vízhiány idejére
Lájk mi nálunk babám,
Lájk mi nálunk babám,
A testemet a forró pára lengi át,
Rózsikának fázott
Zsolnay Zsolt számítógépénél ült.
Egy régi történet. Még a múlt századból. A múlt ezredből. A múlt rendszerből. Alig érettségiztünk le, tombol a nyár. Otthon ülök a hűs szobában egy üveg kőbányaival a kezemben. Megcsörren a telefon. Naná, hogy a vonalas, 1981-ben vagyunk.
Üldögélek a kerületi tüdőgondozó várótermében.
A Mikulás hajnali fohásza
Egyszer régen, nagyon régen
Valentin nap közeledvén
Azt hiszem eltévedtünk!