felnőttél
nem a ruhán múlik és nem is a sminken
nem a ruhán múlik és nem is a sminken
Szóval Bandi, már nem vagy az ötszázason se így múlik el a világ dicsősége,
véget ért ez a furcsa év is és pezsgővel köszöntöd az éjfélt
Megint jól bebasztam az este és félholtan estem az ágyba
nos, ha úgy gondolod, ismered az utad ami mennyből pokolba, vagy visszafelé mutat
a szemeid, a szád, az a nézés csodálod a bort – már képzelt élvezet
ha már beborult az ég fölöttünk szerelmed is régen kihűlt
nézz a szemembe, csöndes a csókod
erőltetett menet volt át is szakadt csöndben
ha már csontig benyaltál és még te sem élvezed