Menü Kezdőlap

Nyugtával dicsérd…

kamaradráma egy felvonásban

Szereplők:

Anna – ötven körüli nő
Éva – Anna anyja, hetven fölött
Béla – Anna apjának szomszédja, hetven körül
APA – nincs jelen

Helyszín: egy régi lakás. Az apa nemrég halt meg. Dobozok, szatyrok, szemeteszsákok, fiókokból kihúzott iratok. Mindenütt pénztári blokkok. A lakásban egyszerre van rendetlenség és valami makacs, régi rendszer.

(Anna egyedül áll a lakás közepén. Kezében egy nejlonszatyor. Megbillenti. Blokkok hullanak a földre.)

Anna              Ez nem igaz. (Újabb szatyrot vesz fel. Abban is blokkok.) Ez sem. (Kinyit egy cipősdobozt.) Ez sem. (Csend.) Apa, te megőrültél. (Olvas.) Kenyér. Tej. Mosópor. Elem. Kifli. Tej. Fogkrém. Kenyér. Tej. (Másik blokk.) Kenyér. Tej. (Másik.) Kenyér. (Másik.) Tej. (Felnéz.) Egy egész élet tejben és kenyérben. (Kopognak.) Nyitva van!

(Béla belép.)

Béla                Anna?

Anna              Itt vagyok. A papírtemetőben.

Béla                Hozzak szemeteszsákot?

Anna              Késő. A nejlonszatyrok nyertek.

Béla                Jézusom.

Anna              Ugye? Maga tudott erről?

Béla                Miről?

Anna              Erről.

(Mutatja a blokkhalmot.)

Béla                Hát… tudtam, hogy nem dob ki mindent.

Anna              Béla bácsi, ez nem „nem dob ki mindent”. Ez itt ötven évnyi apróbetűs őrület.

Béla                Apja takarékos ember volt.

Anna              Ez nem takarékosság. Ez régészet. (Felvesz egy blokkot.) Mosópor, 1982. Minek kell egy 1982-es mosóporblokk?

Béla                Garanciához biztos nem.

Anna              Nagyon vicces.

Béla                Nem annak szántam.

(Csend.)

Anna              A normális emberek fényképeket őriznek. Meg leveleket. Képeslapot. Egy régi órát. Egy nyakkendőt.

Béla                Az óráját a konyhában hagyta.

Anna              Nem az a lényeg.

Béla                A nyakkendőket meg sose szerette.

Anna              Béla bácsi.

Béla                Jó. Hallgatok.

(Anna a szekrény tetején észrevesz egy kisebb, kemény kartondobozt.)

Anna              Az mi?

Béla                Nem tudom.

Anna              Ez nem olyan, mint a többi. (Leveszi. Letörli róla a port. Nincs rajta felirat. Kinyitja.) Na.

Béla                Mi az?

Anna              Blokkok.

Béla                Meglepő.

Anna              Nem. De ezek mások.

Béla                Miben?

Anna              Sorba vannak rakva. (Kivesz néhányat.) Év szerint. Kis papírlapok közé téve.

                        1974, 1975, 1976, 1977.

(Csend.)

Béla                Akkor ezt ő csinálta.

Anna              Ki más? A blokkmanó? (Csend.) Ez nem gyűjtés. Ez válogatás.

(Anna előveszi a telefonját.)

Anna              Felhívom anyát.

Béla                Biztos akarja?

Anna              Nem. Ezért hívom.

(Telefonál.)

(Minden sor után az anyja válaszait hallgatja, de azt a nézők nem hallják)

Szia, anya.

Nem, nincs baj. Vagyis baj van, csak nem olyan. Itt vagyok apa lakásában.

Igen, Béla bácsi is itt van.

Találtam valamit.

Nem pénzt. Ne reménykedj.

Blokkokat.

Igen, pénztári blokkokat. Sokat. Nagyon sokat.

De van egy külön doboz.

Igen.

Figyelj, kihangosítalak.

(Éva hangja hallatszik.)

Éva                 Hallak.

Anna              Anya, te tudtad, hogy apa blokkokat gyűjt?

Éva                 Apád mindent gyűjtött.

Anna              Nem mindent. Blokkot. Rengeteget.

Éva                 Akkor blokkokat.

Anna              Ez nem válasz.

Éva                 Anna, negyven éve elváltunk.

Anna              Szerintem csak harminc.

Éva                 Nekem legalább negyvennek tűnik.

Anna              Ha jól emlékszem, rögtön a válás után ideköltözött.

Éva                 Igen.

Anna              (Bélához) És maga azóta ismerte?

Béla                Nagyjából.

Anna              Akkor ketten együtt talán össze tudnak rakni egy embert.

Éva                 Azt élve sem könnyű.

Anna              Most már késő panaszkodni. (Kiveszi az első blokkot a külön dobozból.)

  1. Presszó. Két kávé. Két krémes.

(Hosszú csend.)

Éva                 Az első találkozásunk.

Anna              Ezt így tudod?

Éva                 Persze.

Anna              Egy blokkról?

Éva                 A krémesről.

Béla                Mi történt a krémessel?

Éva                 Apád ráborította az ingére.

Anna              Komolyan?

Éva                 Nagyon elegáns akart lenni. Világoskék ing, sötét zakó. A krémes meg végig a mellkasán.

Béla                És maga beleszeretett?

Éva                 Nem. (Csend.) Később. Amikor úgy tett, mintha nem történt volna semmi.

Anna              Ez rá vall.

Éva                 Igen. Már akkor is.

Anna              Nem is mesélted.

Éva                 Nem kérdezted.

Anna              Nem tudtam, hogy meg kell kérdeznem.

(Csend.)

Béla                Ez jó mondat.

Anna              Nem dicséretnek szántam. (Következő blokk.)

  1. Babakocsi-előleg. Cumisüveg. Pelenka.

Éva                 Ez te vagy.

Anna              Én előlegben?

Éva                 A babakocsi. Nem volt pénzünk az egészre.

Anna              Apa részletre vett babakocsit?

Éva                 Három részletben. Az szerintem az első részlet.

Anna              És ezt miért tartotta meg?

Éva                 Mert félt.

Anna              Mitől?

Éva                 Hogy nem lesz jó apa.

(Csend.)

Anna              Ezt mondta?

Éva                 Nem így. Apád soha semmit nem mondott így.

Anna              Hanem hogy?

Éva                 Azt mondta: remélem, a kerék nem esik le.

Béla                Az ugyanaz.

Anna              Nem ugyanaz.

Éva                 Nála igen.

(Csend.)

Anna              Ez lesz a baj ezzel a dobozzal.

Béla                Mi?

Anna              Hogy maguk mindent le tudnak fordítani. Én meg csak azt látom, ami rá van írva. (Kivesz egy újabb blokkot.)

  1. (Megáll.) Aranygyűrű.

(Csend.)

Éva                 Na, ezt nem értem.

Anna              Miért?

Éva                 Nekem biztosan nem vett ’87-ben gyűrűt.

Anna              Biztos?

Éva                 Egy nő ezt tudja.

Béla                Egy férfi is.

Anna              Maga honnan tudná?

Béla                Csak tudom, hogy vettem, vagy nem vettem valakinek.

(Anna a kezén lévő gyűrűre néz.)

Anna              Én kaptam tőle gyűrűt.

Éva                 Tudom.

Anna              A tizennyolcadik születésnapomra.

Éva                 1994-ben.

Anna              Pontosan.

(Csend.)

Béla                Az hét év.

Anna              Köszönöm, Béla bácsi. Ennyire még megy a matek.

Éva                 Mutasd a gyűrűt.

Anna              Telefonon?

Éva                 Igaz. (Kis csend) Amúgy itt vagyok a közelben. Odamegyek

Anna              Gyere. A gyűrű most is rajtam van. (Csend.) Évek óta rajtam van. (A gyűrűt nézi.) Azt mondta, egyszer meglátta, és tudta, hogy nekem való.

Éva                 Ez lehet igaz.

Anna              Vagy nem.

Béla                Miért ne lenne igaz?

Anna              Mert 1987-ben és utána  észrevettem volna, ha hét évig vár rám egy gyűrű.

Éva                 Nem biztos.

Anna              Anya, egy gyerek mindent észrevesz, amit nem kéne.

Éva                 Nem mindent.

(Csend.)

Anna              Kinek vette?

Éva                 Nem tudom.

Béla                Én sem.

Anna              Remek. Apa halott, a gyűrű rajtam, a blokk itt, és senki nem tud semmit.

Éva                 Lehet, hogy neki sem volt rá jó mondata.

Anna              Ez nem magyarázat.

Éva                 Nem. Csak az élet.

(Anna tovább keres.)

Anna              1994. Ékszerjavítás. Aranygyűrű igazítása.

(Csend.)

Anna              Ez az enyém.

Éva                 Valószínűleg.

Anna              Akkor ugyanaz.

Béla                Lehet.

Anna              Vagy csak szeretném, hogy ugyanaz legyen.

(Csend.)

Éva                 Anna.

Anna              Mi van, ha valaki másnak vette?

Éva                 Akkor valaki másnak vette.

Anna              És nekem adta.

Éva                 Igen.

Anna              Ez nem zavar?

Éva                 Most már?

Anna              Akkor.

Éva                 Akkor nem tudtam.

Anna              És ha tudtad volna?

(Csend.)

Éva                 Akkor valószínűleg úgy tettem volna, mintha nem tudnám.

(Csend.)

Béla                Az ilyesmihez is tehetség kell.

Éva                 Házasságnak hívják.

(Hosszú csend.)

Anna              Mikor romlott el?

Éva                 Mi?

Anna              Ti.

Éva                 Nem egy napon.

Anna              A blokkok szerint talán lehetne tudni.

Éva                 A blokkok szerint vásároltunk. Nem éltünk.

Anna              Akkor miért ezt hagyta itt?

Éva                 Mert beszélni nem tudott.

(Csend.)

Béla                Vagy nem mert.

Anna              Maga mióta ismerte?

Béla                A válás után költözött ide. Azóta.

Anna              És barátok voltak?

Béla                Erős szó.

Anna              Mi az erős szó? A barátok?

Béla                Igen.

Anna              Akkor mik voltak?

Béla                Szomszédok. Aztán sakkoztunk. Aztán néha együtt hallgattunk.

Anna              Ez férfibarátság?

Béla                Az egyik fajtája.

Anna              És magának sem mesélt a blokkokról?

Béla                Nem.

Anna              Sem a dobozról?

Béla                Nem.

Anna              Sem a gyűrűről?

Béla                A gyűrűt láttam magán.

Anna              De a történetét nem.

Béla                Lehet, hogy neki sem volt története. Csak dátuma.

(Csend.)

Anna              Ez jó. Ezt utálom.

                        (Kopogtatás, rövid csend)

Béla                Az édesanyja

(Éva lép be a lakásba)

Anna              Szia anya.

Éva                 Szia Anna. (biccent Béla felé) Jó napot.

Béla                (Szintén biccent) Jó napot.

(Új blokk.)

Anna              Kaució. Festék. Villanykörte. Függönykarika.

Éva                 Ez a lakás.

Anna              A válás után.

Éva                 Igen.

Anna              Te maradtál a régiben.

Éva                 Te is ott voltál még egy darabig.

Anna              Már felnőtt voltam.

Éva                 A gyerek akkor is gyerek, ha felnőtt.

Anna              Ezt ne.

Éva                 Mit?

Anna              Ezt a bölcs anyaszöveget.

Éva                 Jó. Akkor máshogy mondom. Amikor elköltözött, te úgy tettél, mintha nem fájna.

Anna              Mert mindenki másnak jobban fájt.

Éva                 Ez nem verseny.

Anna              Dehogynem. Ti ketten versenyeztetek, ki sérül látványosabban.

(Csend.)

Éva                 Ez igazságtalan.

Anna              Tudom.

Éva                 Akkor minek mondod?

Anna              Mert most ez jutott az eszembe.

(Csend.)

Béla                A függönykarikákra emlékszem.

Anna              Persze. Arra emlékszik.

Béla                Mert átjött kölcsönkérni fúrót. Azt mondta, nem akarja, hogy belássanak.

Éva                 Az mindig fontos volt neki.

Anna              Hogy ne lássanak be?

Éva                 Hogy ne lássák.

(Csend.)

Anna              Mégis itt hagyta ezt a dobozt.

Béla                Talán azt akarta, hogy egyszer mégis. (Anna kivesz néhány későbbi blokkot. Egyet Béla kezébe ad) 2016Túró rudi. Narancslé. Csípős sajt.

(Csend.)

Anna              Ezeket én szeretem.

Béla                Tudom.

Anna              Apa utálta a narancslevet.

Béla                Tudom.

Anna              A csípős sajttól egyszer rosszul lett.

Béla                Azt is tudom.

Anna              Akkor miért vette?

Béla                Mert hátha jön.

(Csend.)

Anna              És én nem jöttem.

Béla                Néha jött.

Anna              De nem eleget.

Éva                 Anna.

Anna              Ne.

Éva                 Nem tudhatod, mennyi az elég.

Anna              Pont ez az. Most már nem tudhatom.

(Csend.)

Béla                Amikor lejárt, kidobta. Aztán vett újat.

Anna              Meddig?

Béla                Amíg lejártak.

Anna              És utána?

Béla                Utána már nem mindig ment le.

(Csend.)

Anna              Miért nem szólt?

Béla                Mert azt mondta, jól van.

Anna              És maga elhitte?

Béla                Nem.

Anna              Akkor?

Béla                Meghagytam neki a hazugságot.

Anna              Miért?

Béla                Mert nekem is hagyta az enyémet.

(Csend.)

Éva                 Milyen hazugságot?

Béla                Hogy nem vagyok egyedül.

(Hosszú csend.)

Anna              2025. Gyógyszertár. Fájdalomcsillapító. Kenőcs. Hallókészülék elem. (Másik.) Bot. (Másik.) Macskaeledel.

Éva                 Macska?

Anna              Nem tudtam, hogy apa macskát tartott.

Béla                Nem tartott. Etetett.

Anna              Etetett? Kit? Vagy mit?

Béla                Egy vöröset. Sovány dög volt. Minden este feljött az erkélyre.

Anna              És apa etette.

Béla                Igen.

Éva                 Mindig utálta a macskákat.

Béla                Ezt a macskát is utálta.

Anna              Akkor miért etette?

Béla                Mert visszajött.

(Csend.)

Anna              Aki visszajön, azt etetni kell?

Béla                Szerinte igen. (Anna megáll. Ez eltalálja.)

Anna              És aki nem jön vissza?

(Csend.)

Béla                Annak is vesz néha csípős sajtot.

(Hosszú csend.)

Anna              Utálom ezt a dobozt.

Éva                 Miért?

Anna              Mert későn beszél.

Éva                 Igen.

Anna              Mert most már minden mondat után oda kell képzelnem apát.

Béla                Eddig is ott volt.

Anna              Nem. Eddig csak meghalt. (Csend.) Most meg elkezdett magyarázkodni.

Éva                 Nem magyarázkodik.

Anna              Akkor mit csinál?

Éva                 Mutogat.

(Csend.)

Anna              Mint amikor gyerek voltam. Ha akart valamit, csak megállt az ajtóban. Nem mondta, hogy menjek oda. Csak állt.

Éva                 És te odamentél?

Anna              Néha. (Csend.) Nem elégszer.

Éva                 Ezt nem tudhatod.

Anna              De. Ezt pontosan tudom. (Anna a kezén lévő gyűrűt nézi.) A gyűrűt miért titokban adta?

Éva                 Tőlem kérdezed?

Anna              Tőle már nem tudom.

Éva                 Nem volt teljesen titokban.

Anna              Te tudtál róla?

Éva                 Utólag.

Anna              És nem kérdezted?

Éva                 Akkor már nagyon vigyáztunk, mit kérdezünk meg egymástól.

Anna              Ezért váltatok el?

Éva                 Nem. (Csend.) Ezért maradtunk együtt még évekig.

(Csend.)

Anna              És miért váltatok el végül?

Éva                 Mert elfogytak a nem kérdések.

(Hosszú csend.)

Béla                Ezt nem értem.

Éva                 Nem baj.

Anna              Én igen. (Csend.) A gyűrű lehetett valaki másé.

Éva                 Lehetett.

Anna              Lehetett nekem szánva.

Éva                 Lehetett.

Anna              Lehetett az is, hogy már ő sem tudta, kinek vette eredetileg.

Béla                Az is lehet.

Anna              És soha nem fogjuk megtudni.

Éva                 Nem.

(Anna lassan visszateszi a gyűrűs blokkot a dobozba, majd mégsem. Kiveszi újra.)

Anna               Ez marad nálam.

Béla                A gyűrű úgyis magán van.

Anna              Nem a gyűrű. A kérdés.

(Csend.)

Éva                 Mit csinálsz a többivel?

(Anna körülnéz a szatyrokon, blokkhegyeken.)

Anna              A többivel? (Felvesz egy marék jelentéktelen blokkot.) Kenyér. Tej. Mosópor. Fogkrém. Villanykörte. Nem tudom.

Béla                Nem kell ma eldönteni.

Anna              De valamit ma el kell.

Éva                 Mit?

Anna              Hogy ez szemét-e.

(Csend.)

Béla                És?

Anna              Nem tudom.

Éva                 A legtöbbje az.

Anna              És a doboz?

Éva                 Az nem.

(Csend.)

Anna              Apa ezt nekem hagyta?

Béla                Szerintem igen.

Éva                 Szerintem nem csak neked.

Anna              Hanem?

Éva                 Annak, aki egyszer hajlandó lesz végignézni.

(Anna előveszi az első blokkot és az utolsót.)

Anna              Két kávé. Két krémes. (Másik.) Kifli. Tej. Macskaeledel. (Csend.) Ötven év.

Béla                És az apró.

Anna              Jó. Több mint ötven. Ne most legyen pontos.

(Halvány mosoly.)

Éva                 Apád most kijavítana.

Anna              Tudom. (Csend.) Anya?

Éva                 Igen?

Anna              Meséld el még egyszer a krémest!

Éva                 Már elmondtam.

Anna              Nem baj.

(Csend.)

Éva                 Világoskék ing volt rajta.

Béla                És sötét zakó.

Éva                 Igen. Sötét zakó.

Anna              És ráborította.

Éva                 Rá.

Anna              És úgy tett, mintha nem történt volna semmi.

Éva                 Igen.

(Csend.)

Anna              Egész életében ezt csinálta.

Éva                 Igen.

(Hosszú csend.)

Anna              És ti mégis szerettétek.

Béla                Igen.

Éva                 Igen.

(Anna nézi a blokkokat, a dobozt, a gyűrűt az ujján.)

Anna              Akkor meséld tovább.

(Fény lassan le.)

VÉGE

Kategóriák:Színdarab - dráma

Ismeretlen's avatar

Steve bacsi

Versek, slamek, rövid prózák, fotók.

Hozzászólás