a világot már megváltani nem fogom,
csak kéne egy hely, ahol visszaválthatom
akár egy kiürült sörösüveget
két forint?
egy tízes?
egy húszas?
egyre megy, senkit sem érdekel,
sem az érték, sem az érdek
csak a temérdek puszta lét
ahol a táj is
félénk színekbe öltözött
mint egy állott, kétnapos szivárvány
megfakult színei
múlik a ragyogás
szendergő a sötét
és kitöltöm az év
utolsó sörét
Kategóriák:Vers
Steve bacsi
Versek, slamek, rövid prózák, fotók.
Vélemény, hozzászólás?