Boldogult ifjú koromba’
úgy vágytam egy jó fajta konyakra
– mert a Lánchíd brendi már akkor sem játszott –
betértem hát a sarki krimóba
és néztem az árakat
ez a nap sem az volt, mikor az otépé rám szakadt
kértem hát egyet a kommersz cserkóból
akkor még feles volt a feles
meg egy jó kövest hűsen csapolva
lehajtottam mindkettőt
méltósággal, lassan
a pult felé fordított hassal
a pohárról kecsesen elállt a kisujjam
mert a stílusra már akkortájt is adtam.

Kategóriák:Vers

Steve bacsi

Versek, slamek, rövid prózák, fotók.