bocs’ Dezső bá’

Mostan színes birkákról álmodom.

Legszebb a sárga. Nyírnám, lenne
meleg gyajú pulcsi, egy kisleánynak
küldeném Japánba, ahol nagy a hideg
és kapna fínom ürü combot,
mert nem vega, attól engem kiver a
víz. És lenne más szín sok ezer.
Lenne példul néhány tehen
haladtukban sok-sok lepény
barna színben pompázatos
belelépni borzasztó, nem csak büdös
ragad is. Inkább fejni kéne ezeket,
csak tudnám, hogy jön ide mehemed.
Lenne még ott színes kakas s gyöngy-tyúkok
és rózsaszín kismalacok, sár túrók.
Szomorú színű szivárványt szeretnék
az eső helyett, ne kelljen sárban tiporni
fehéret, feketét, tarkát, mikor, ki
de az már egy másik mese
nem illik ide egy se, csak a vörös tokás pulyka
sokszor szelíd, de gyakran fel van dúlva
sokszínű kavicsok, homok, fekete föld
értelmét kéne látni, ki, mit és hogyan tölt
pohárba, vagy csupán az időt egymagába’
csak lelked ne legyen színvak, s ne fetrengj a sárba’

Sok ezernyi szín kell, nem csak a szivárvány.

Kategóriák:Vers

Steve bacsi

Versek, slamek, rövid prózák, fotók.