Menü Kezdőlap

Egy elcseszett szonett

Legyen tán egy el elcseszett szonett,
mely elképzelt nagyanyám ajakán
született. Tolta a páleszt, no meg
ott állt nagyapám, aki karakán

volt és fess, legalábbis képeken
láttuk. Fekete-fehér hagyaték.
Ilyen emlék jutott most épp nekem.
Ezt máig sem szórtam még szanaszét.

Álmomban feldereng egy kis szoba.
Tisztaság s rend akart ott látszani.
Sokszor akartam belépni oda

hemperegni, vagy éppen játszani.
Majd rájöttem, nincs semmilyen csoda,
Végre ki kéne takarítani!

Kategóriák:Vers

Steve bacsi

Versek, slamek, rövid prózák, fotók.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: