az időből mindig kevesebb van
mint szeretnénk
fiatalon az ember ezt nem hiszi el
úgy bánik vele, mintha kifogyhatatlan volna
aztán egyszer csak arra ébred
hogy egyre többször nézi az órát
nem azért, mert siet
hanem mert már érti
hogy bizonyos találkozásokból
nem lesz még egy
bizonyos mondatokat nem hall újra
vannak emberek, akik
csak egyszer mennek végig az életén
éppen ezért, egyre kevésbé érdekelnek
a káprázatok
van valami különös illata
– sokszor inkább szaga annak
amikor a szavak többet ígérnek
mint amennyit az élet be tud váltani
a költőnek nincs különleges tudása
csupán némi előnye
néha hamarabb megérzi
amikor a szavak és a valóság
nem ugyanabba az irányba tartanak
szeretem azokat az embereket
akiknek nem kell bizonyítaniuk semmit
akik nem akarnak meggyőzni
akik nem döngetik az ajtót
csak ott vannak
mint az öreg hársfa a templom mögött
árnyékot ad, átölelheted
megpihenhetsz alatta
és tudod, mi az érdekes?
régen azt gondoltam
a fontos dolgokat meg kell találni
ma már nem vagyok ebben biztos
a legfontosabb dolgok az életemben
szinte mindig akkor érkeztek meg
amikor éppen mással voltam elfoglalva
tán ezért szeretem a napfelkeltét
nem kér engedélyt
nem bizonygat semmit
nem akar tetszeni
egyszerűen megérkezik és aki ezt megértette
az talán már tudja
a játék lényegét
(ismét Anna Flávia Schmitt Wyse Baranski
adta azt a bizonyos múzsatsókot)
Kategóriák:fordítás - továbbgondolás Vers
Steve bacsi
Versek, slamek, rövid prózák, fotók.
Hozzászólás