egy távoli ólból
jött a levelem,
a ráragadt trágyát
gyorsan leverem

nézem a feladót
szülte fantáziám
képzelt mennyország
távoli óceán

szar ez így bazmeg jobb, ha odébb állsz
hah ez a ritmus
a fene sem érti
a T tova szállt
ide-oda pattog
feltünedeznek
sosemvolt rajzok

és egy toboz a dobozban
csak úgy emlékül
ott maradt a kezem
az ujjam megkékül

és még egy fenyő tüske is beleállt
hmmm… az is csak levél a maga módján
lecsöppen a vérem
na ez az az érem
aminek a másik oldalát
kurvára nem kérem
fölriadok
fű, ég, fák, juh, bogarak
kéne egy gondolat
mi gyorsan tovarak

üres poharak
elképzelek söröket
borokat
viszkiket
nem aprítom sorban
a miszliket

ilyenkor persze
a ragrímeket sem kímélem
levél helyett üzenek
majd ímélen

Kategóriák:Vers

Steve bacsi

Versek, slamek, rövid prózák, fotók.