Menü Kezdőlap

apropó Valentin

„Ha elmúlik Valentájn
a szerelem lángja halványabban ég” (énekelve)

Lófaszt mama,
ez egy baromság
de minimum fake news

Bár lehet nem vagyok autentiKUS,
akár hallgathatnék is
Sosem voltam szerelmes Bálintba
én a nők által lettem kábítva
sokszor csak ámítva.

Emlékezzünk hát
csajokról
lányokról
nőkről
asszonyokról
olykor bigékről
kikkel a sors összesodort
hosszabb-rövidebb időre.
Vagy ha nem sodort
de sodorhatott volna.

Ott volt például az a lány a táborban
kábé hetedikes voltam az általánosban
vele csattant el az első csók
na jó, igazándiból csak szájrapuszi volt.
és eltűntünk egymás életéből…
jó tíz éve még volt egy telefon
később a gyászhír.

Aztán ott volt a szép lány a szomszéd osztályból
odáig voltak érte az évfolyam srácai
de nékem csak a barátnője kellett (volna)
És most bő negyven év után
mégis az a lány ül itt
s tán törölgeti a
könnyeit.

Na jó, na jó
ez így nem jó
hagyjuk ezt a felsorolósdit
értelme nem sok
szomorkodni kár
a nosztalgiára pedig
senki sem kíván-
csi.

Mert rajtam kívül, kit érdekel
ki volt az első?
Rajtam kívül?
Már engem sem igazán.
Abbamaradt, valahol kevesebb,
mint félúton
ma már le vagyok tiltva nála
a fészbukon

Vagy meséljem el
kit, hogyan szerettem?
Vagy ki, hogyan szeretett.
Vagy kivel, hogyan szerettem?
Vagy ki, hogyan szerette?

Lehet persze szép verseket írni
a női mell egészen jó téma
a csöpptől a dinnyéig
temérdek átmenet
imákba foglaljuk
s hangzanak ámenek.

Vagy ott a kehely
a lábatok közt drágák
oda bejutva nem
maradunk árvák
zengünk ódát, eposzt
hőskölteményt
vagy csak egy apró
köszönömöt, hogy
vagytok.

Figyelj,
Ha minden másképp alakult volna
és egy kicsit fiatalabb volnék….
Lehetnél te is a szerelmem.
Akár így februárban
télvíz idején
elmúlt Valentájn, de még
dúl a farsang
semmi fals hang
csak a love
ha ezt megérted legalább
nem kell ide karaoke
csak csússzon le az a bugyi
csináljunk sok-sok gyereket
„még jobb, hogyha ikreket”
kapunk pár milliót ingyér’
lakást, ótót kedvezménnyel
fenébe a szép reménnyel…
bassza meg
itt a bili, benne mancsod
lógatod egy ideje
igyál inkább még egy puncsot
aztán gyere ide be.

epilógus

„Fák közt, virág közt ülök egy padon”
megírta Attila ezt nem kicsit, nagyon
a fa jogában áll,
lombja dús
én csak ülök
megvénülök
és ilyentájt
nem várom a
Valentájt.

Kategóriák:SLAM Vers

Steve bacsi

Versek, slamek, rövid prózák, fotók.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: