megin’ esik, szólt a másik
aki nem él, nem hibázik
nagy a meleg, de hát nyár van
ne is futkoss nagykabátban

nyomom a bájkot csöndesen
réveteg
letekertem kilométereket és
éveket

gondolataim futnak szerte-széjjel
tölthetném az időm holmi
lanyha kéjjel
csodálkozom, agyam míly
gondolatokat ereget
felocsúdom ám közben
megint elered

befordulnék gyorsan
a bal kezem kirakom
hallom, hogy
koppan a jég a sisakon

érzem a ruhámon a
le hűs tapadást
és közben élvezem a
felhőszakadást

Kategóriák:Vers

Steve bacsi

Versek, slamek, rövid prózák, fotók.