Bár én vagyok ki
ígérni nem szokott
és kihívás elől még
el nem szökött
azt gondoltam
van már az egy éve is
– persze kéne, aki agyakat fényesít –
hogy a gasztronómia
lesz majd az én jövőm
ha a gatyámat
addig jól felkötöm
de nem ám ott, merre
kerítés óvja a végeket
hanem, hol a bevándorló
én leszek
és lesz majd szürkemarha
helyett skót tehén
a dupla adagtól lehetsz
majd nagy legény
– mint éppen ma egy
kedves angol úr –
ki úgy gondolta
enni többet bír.
Errefelé nem
téma a másság
és ritkán kerül szóba
a görög válság
és salátának sincs
ilyen, csak éppen zöld
hülye rím lenne
erre az, hogy föld
de hát megadott szó volt
és túrni nem akartam
és cipőfűzőm sincs
a Crocs bakancsban.
Szóval a helyzet az,
hogy főzünk rendületlen
fenntartható
lendületben
tudom, tudom fejlődést
kellet vón mondanom,
de nem volt hozzá kedvem
oly nagyon
és bármily fájó
málnaszörp helyett sört
iszom,
legalább míg megdagad
– na ja – a köldököm alatt
a sok
izom
és illat árad szét
a zoknimon
Úgy érzitek, hiányzik még valami?
Nyaralás, vagy politika?
Menj el a London Eye mellé
az Aquariumba
van ott épp elég medúza.
Nyáron majd jöhet
Lampedusa
A „HÁTAZTÁN” slam-kihívása gasztronómia témában a következő szavakkal:
bevándorló, szürkemarha, málnaszörp, cipőfűző, fenntartható, kerítés, köldök, föld, görög, Lampedusa
Nagy örömömre ez a vers lett a július-augusztus havi “Vándorszöveg” nyertese!
Steve bacsi
Versek, slamek, rövid prózák, fotók.
És sehol, sehol, sehol nem látom leírva, hogy macskaalom. 😦
Ízlelgettem, és ízlelgettem,
Mire észrevettem, mind megettem 🙂 .
Nem feküdte meg a gyomrom,
Legközelebb is akarom!