közeleg már
persze, hogy tudom lassan feltámad a nyúl
persze, hogy tudom lassan feltámad a nyúl
álmos szombatok
elszáradt csokor elmúlt szerelmek íze
fagyos kék szélcsend
táncolnak a fák
ha magam ellen versenyzek, ahhoz nem kell
sapka, sál, kabát
távoli jelen emlékezetlen múlt kor
szavam lepereg – pedig igaznak érzed –
csak egy aprócska akadály volt előttem