bezárt ajtók
mint bezárt ajtó csak álltál az ajtó tokban rozsdás zsanérok nyikorgását próbáltuk feledni némi fáradt olajban
Versek, slamek, rövid prózák, fotók.
mint bezárt ajtó csak álltál az ajtó tokban rozsdás zsanérok nyikorgását próbáltuk feledni némi fáradt olajban
(Письмо Татьяны к Онегину) avagy újraértelmezés a XXI-ik században Szemed szép és az alakod is rendbe’ állapítom meg a profilod lesve
amikor mész előre és csak örömködsz
itt Anna és Dani a völgyben pedig a csúcson volna helyük
érted-e, amit mondok esetleg érzed-e? tudatosság ez,
nem vagyok keresztény és Buddha híve sem ha valamit megköszönsz
megállították a felhő-szakadárok az esti esőt
fintorogva bámulod a telótujjaid lassan siklanak
Ámor! szárny nélkül mondod-e még: „amoré” kánikulában
lehet, hogy jobb vagyoklehet, hogy bal, vagy balabb