mint bezárt ajtó
csak álltál az ajtó tokban
rozsdás zsanérok nyikorgását
próbáltuk feledni
némi fáradt olajban
a szavak csak összevissza
zsonganak a fejben
tejben, vajban fürösztés
és cseppnyi jód a sebben
szavak, szavak, egymás után
gondolat semmi
rímet se keress
ha el kéne menni
honnan a visszaút göröngyös
és derült ég sehol
a fél- vagy a telihold pislákol
valahol a felhők alól
csak nyomom a hülyeséget
némi viszki gőzben
nem baj, ha más nem jön
csak magadat hozd
és ha velem a szellemed
nem számít
hol ásítod át
az éjszakát
Kategóriák:Vers
Steve bacsi
Versek, slamek, rövid prózák, fotók.
Hozzászólás