elhűlt levesek maradék emlékei
tányérszél ragadványok
kanálkosz tincsek
kincsek helyett esetleg
tán holnap még megehetlek
ízed a nyelvemen árad
nézem, ahogy megnyalod a szádat
az enyém meg szárad, cserepes
kéne a nyálad, mint ajakír
hogy ne szenvedjek
mint leszázalékolt, kivénhedt fakír
akit akár a partról az árokba rúghatsz
és éhet olthatsz egy tányér forró levessel…

Kategóriák:Vers

Steve bacsi

Versek, slamek, rövid prózák, fotók.