Nagyvilági nő volt Vali
sokan mondták néki: hali
hegyeit és völgyeit
közszemlére tette itt
s nem volt gond néki a tapi.
***
Leért a hegyről
Útja talán véget ért?
Vagy csak völgyre lelt?
***
A kerti virágok a kertben nyílnak Sándorom
még ha az ősz a hegyről éppen a völgybe vándorol
borospince előtt a fa mögül nyúl kandikál, az üregi
hamarosan bál lesz, ilyenkor éppen szüreti.
***
Hegyek, bércek, rohanó patakok
bokrok, virágok, madár csivitel
hasonló táj, mégis más kivitel
maradnék… inkább tovább haladok
Amott a tó, odébb egy vízesés
ágak roppannak lábaim alatt
mező… ledőlök s pihenek hanyatt
hallgatom, ahogy a szél kőbe vés
valami ősi igazságot itt
semmi nem örök, minden változik
felnézek, lassan tovább ballagok
legelésző jószág, barmok, birkák
az égre rajzolt valami firkát
egy felhő, s már látszanak csillagok
Kategóriák:Vers
Steve bacsi
Versek, slamek, rövid prózák, fotók.
Vélemény, hozzászólás?