Antonio, Antonio
olykor-olykor Lucio
négy évszakkal emlegetnek
és ez olyan bóditó

mert volt ott tavasz
szép és ravasz
jött rá a tikkasztó nyár
tapadt a nyelv, száradt a nyál
az ősz persze némileg kedvesebb
hűvösebb és erősen nedvesebb
és hirtelen tört ránk a tél fagya
megdermedt emberek lelassult agya

Antonio, Antonio
az életmű csak ennyi?
sírodban forgolódsz
kár volna rád kenni
az „egyslágeres” szerző bélyegét
bár esetedben lehetne épp elég

ám van még a tarsolyban
néhány ínyencség, versenymű
hegedű, zongora, kürt
betöltesz ezzel megannyi űrt
és az a majd félszáz opera
gondolnánk nofene

de nekünk csak a négy évszak kell
téli korcsolya
tavaszi szerelem
nyáron a strand és a sör
őszre jöhet egy új futókör
– ezért hálás az utókor –

és akkor felharsan a trombita
nagy vagy ebben nincs vita

Kategóriák:Vers

Steve bacsi

Versek, slamek, rövid prózák, fotók.