Menü Kezdőlap

veréb

egy álmos hajnal
és egy hűvös délelőtt
felhők, a nap nem melegít
csak néha húzza fel a fényerőt
dülöngél a világ, zizegnek levelek
persze a szél csak végzi a dolgát, fújdogál
a kertbe lépek, csöndemmel elriasztom a verebet
ki a bokron csivitel éppen, röptében visszanéz, „no már
kezdtelek megszokni ember,
tudom, hogy félnem tőled nem kell
de hát madár vagyok
afféle veréb
csak szépségem és hangom
teszem eléd”

Kategóriák:Vers

Steve bacsi

Versek, slamek, rövid prózák, fotók.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: