Esős a táj a januári szélben
Nedvesen tocsognak színes esernyők
A hajnali fagy ellibbent már régen
Falamon a pók új hálót még nem szőtt.
Kávé illata facsarja az orrom
Magamhoz térek hamarosan, érzem
Felfrissülnék már. Ez lenne az otthon?
Jövőmet kutatom földön és égben.
A hangokat értem, szavakat bírom
Katyvasz és kotyvalék tölt meg fejeket
Hegyet mászunk, vagy átkelünk a hídon,
hogy odaérjünk, ahol azt szeretek,
amit akarok – még innen a síron –
büntetlenül. És most Isten veletek.
Kategóriák:Vers
Steve bacsi
Versek, slamek, rövid prózák, fotók.
1 reply ›