merengenek a tejcsoki szemek
a hajnali fény még alig dereng
az utasok zöme csendben szendereg
a lány csak nézte az elsuhanó falat a homályban
én a közelében álltam és láttam
kabátja szinte makulátlan…
de egyszer csak odanézett
oda, mit én már előtte észrevettem
a bal vállán és karján
valami rémes folt mered randán
szóval odasandított a lány
és azt gondolta, hogy talán
jó taktika azt játszani
nincs is ott
és tán más sem látja
azt a folt-
ot
Kategóriák:Vers
Steve bacsi
Versek, slamek, rövid prózák, fotók.
Vélemény, hozzászólás?