…és amikor ez a sort írta, vajon mire gondolt a költő? Hát honnan a jó francból tudjam én ezt drága tanárnő!!!!!

Tatatatam… Beethoven ötödik.. hogy jön ez most ide? Ó bazmeg, reggel van és ez az ébresztőm. Pedig kíváncsi lettem volna mit is üzen erre kedvenc magyartanárnőm, aki azóta már együtt szürcsöli a feketét az égi kávéházban a Költővel.
Szóval reggel. Valahogy nincs kedvem kipattanni az ágyamból. Kibotorkálok a konyhába, első a kávégép start gombja. A zuhany alatt próbálom végiggondolni mi vár ma rám. Kilenckor fontos tárgyalás – még borotválkozni is kell. És már a kávé is kész.
Utálom a reggeli dugót, marad a közösséginek csúfolt tömegközlekedés. Nézem az embereket. Keresem a szemeket. Kire mi vár. Kire ki vár. És akkor… Úgy mondják az okosok, hogy villámcsapás. És igazuk van. Ott ült. Valami croissant volt a kezében. De a szemei! Istenem. Nagyon rég éreztem ezt.
A napokban kezembe akadt egy vers. És most megtörtént velem is.

Ül,
kezében Hot-Dog
s rám tekint
két hatalmas
mély-gesztenye szem.
Elkábulok.
Ő elindul,
hozzám röpíti
mosolyát
s csak bámulok
utána.

**********

Nem volt jó időszakom.  Magánéletem romokban, riportjaim alig érdekelnek valakit. Változtatni kéne, de nagyon. Vagy elhúzni innen a picsába. Ezeken járt az agyam, még enni is elfelejtettem. Éreztem a tekintetét. Jó volt érezni. Az én megállóm következett. Rámosolyogtam, leszálltam. Becsukódott az ajtó. Nem bírtam mozdulni. Égette a hátam a tekintete. Hülye picsa! Hülye picsa! Hülye picsa! – ordítottam magamban, magamnak. Illetve, ahogy a körülöttem állók rám néztek, hát ez bizony kijött! Így jártam! Álmaim pasija lehet.
A főszerkesztő azzal fogadott, hogy a Bazilika környékén kell ma külsőzni. Járókelőket, turistákat kérdezni a vallás szerepéről az idegenforgalomban. Újabb érdekes feladat. Majd az „eztsemnézisenki” című műsorban ollóznak belőle.

**********

A tárgyalás lezajlott. Vagy a partnerünk volt még nálam is jobban elvarázsolva – csak nem látta ő is a lányt – vagy nekem sikerült észnél maradnom, de minden feltételünket elfogadta. Megkönnyebbülten mentem levegőzni a teraszra. Egy hónapja még dohányozni jártam ide. Azóta csak gyönyörködöm a kilátásban. Most csukott szemmel teszem. Azok a szemek. Ha reggel, ott leszállok én is. – A Bazilika kupolája fölött megcsillant a napfény -. Nem lehet, hogy nem láthatom többé. És bár soha nem tettem ilyet, gondoltam egy ima nem árthat.

**********

Kedves nézőink! Itt állunk a Bazilikával szemben, ahol is arra keressük a választ, hogy miként vélekednek – idáig jutottam a bevezető szöveg elmondásában, amikor újra éreztem… Tán még el is pirultam. Bizonyosan elpirultam. Forróság, remegés. De jó, hogy állványon van a kamera.
És csak ennyit hallottam: Kisasszony, meghívhatom egy rózsára?

Kategóriák:Novella

Steve bacsi

Versek, slamek, rövid prózák, fotók.