A Mikulás hajnali fohásza

Na bazmeg, holnap megen melós napom lesz. Hogy a sok hülyegyereket nem tudják már a még hülyébb szüleik leszoktatni már rólam. Rudolf is már olyan öreg, hogy alig vonszolja magát, és már megint lesántult. Ráadásul 15 fok van – plussssszban  – az eső is esik. Azt mondják az okosok, hogy ez már a globális felmelegedés, ami majd jégkorszakot hoz. A fene sem érti ezt. Tegnap este az a szerencsétlen cirmos pedig túlzabálta magát és beszorult a macskaajtóba. Alig bírtam kiráncigálni. Tiszta Micimackó feeling. Amikor pedig végre kicuppant a résből beszakadt a jó kis fülvakaró körmöm, a manikűrkészletem meg sehol. Szerencsére volt még egy csipetnyi marijuanám, így sodortam egy spanglit és egy kicsit ellazultam. És a beleimről még nem is beszéltem. Nem tudom, hogy a pacaltól, vagy a fekete retektől van, de rotyog, kavarog. Teljesen tanácstalan vagyok, hogy valami bilagitot kapjak be, vagy menjek el egy colon kúrára. Mindegy is. Holnap várnak rám, leporolom a veres köpönyegem.

Kategóriák:Novella

Steve bacsi

Versek, slamek, rövid prózák, fotók.