Steve bácsi

Kávéház

Íróknak már senki nem tervez kávéházat,

ebédet vágytam közben persze téged is –

ez egy keddi tyúk mely egykor még csirke volt

fekete hattyú csak bolyongok az éjben

felejtenélek téged végre elfele

zakatol az IC robognak a rónák

a sörök, a borok, a páleszok már hatnak

a szél az mindig szembe fúj lehet régi út, vagy akár új

hej, van-e ott hely egy szívnek

hej te fővárosi ficsúr tudod-e mi fán terem a magyar falu