Menü Kezdőlap

mimóza

hamvazószerdára
véget ért a bál
csak nosztalgia
maradt a karnevál

soha nem felejtem el
a szívem még mindig
ezerrel kalapál
az átélt örömöktől

fülemben, csípőmben
eltáncolt szamba ritmusok
lelkemben érzem
örök szerelmed mint dobog

sorsunk tán összeforr
és együtt lobognak lángjaink
olykor hevesen – nagyon
máskor ügyetlenül – hagyom

lehet, ez csupán csak vágy
és még nem szerelem
de az a tánc
az az ölelés
valódi volt

és ahogy hazafelé tartok
a zsakarandafák alatt
minden lila virág
mögül te mosolyogsz

 

Anna Flávia Schmitt Wyse Baranski
verse alapján

Kategóriák:fordítás - továbbgondolás Vers

Ismeretlen's avatar

Steve bacsi

Versek, slamek, rövid prózák, fotók.

Hozzászólás