ez egy kötél
ez egy spárga
az anyag erős
színe sárga
tart, amíg
szorítja markom
míg izzadtság
serken a tarkón
a kezek, az izmok
amolyan görcsben
a dolgok, amikre
általában köptem
mind maradnak ahol
és tán mahol-
nap változik a
– fasz sem tudja mi –
lehet, hogy igaz
és lehet az, hogy ratyi
de a semmi helyett
legyen valami
Kategóriák:Vers
Steve bacsi
Versek, slamek, rövid prózák, fotók.
Hozzászólás