talán, ha tavasz volna végre
és elmúlna ez a fránya tél
kabát, pulcsi és sapka se kéne
langyos lenne, ha fú a szél
tocsoghatnánk a sáros latyakban
ennyi maradna a „tavalyi” hóból
lenne sütés, főzés, kerti parti
valami szörp, kóla, netán jó bor
aludni térne a szánkó, a síléc
és a mindenféle téli kacat
eldugnánk őket a sufni mélyére
és kerülne rá egy jó nagy lakat
előszedhetjük a tavaszi rucikat
csacsogással telnek meg terek, utak
a parkokban vidáman sétálnának
csini ifjú hölgyek és fess urak
megmutatná fejét a csöpp hóvirág
jönnének ibolyák és sárga nárciszok
zöldellnének a rétek, a bokrok, a fák
és nem érdekelne a falon a légypiszok
mert remélem lesznek legyek, bogarak
mindenféle rovarok és pókok
és készít majd mézet milliónyi méhecske
akik majd a virágoktól kapnak bókot
és meglátogathatna a húsvéti nyúl
piros tojásokkal illetné a kertet körbe
a fiúk a locsolóikkal kergetnék a lányokat
örülnénk, senki keze nem szorulna ökölbe’
ha végre tavasz volna
lenne friss gyümölcs, zöldség
nem kéne, hogy az emberek
pénzüket műanyagra költsék
és, ha tavasz lenne – igen: végre
akkor már a nyár sem volna távol
és nyári szünet, meg nyaralás
benne tán valami tábor
de még tél van, néha fagyos, hideg
csak a lelkemben van most is tavasz
és álmaimban, ha eljő az éjszaka
de ébredéskor ez sovány vigasz
…ha véget érne ez a fránya tél
és itt volna a tavasz végre
ledobnánk a téli gönceink
vidáman néznénk az égre, a kékre
Kategóriák:Vers
Steve bacsi
Versek, slamek, rövid prózák, fotók.
Hozzászólás