mint a vízesés
zuhansz, szép tisztának tűnsz
lent lesz zavaros
amikor néztél
őszintének tűnt szemed
szavadban kétség
a tél hidege
s a fáradt északi szél
legyezte arcunk
gondolataink
szinte szálltak a hídon
partot érnek-e
határátlépés
csak tikkadt mezők voltak
elmaradt szavak
vérünkkel megírt
alvadt gondolataink
álomtrombózis
hiányban élek
tépett léleklepedők
magamban félek
Steve bacsi
Versek, slamek, rövid prózák, fotók.
Steve bácsi 
Hozzászólás