Mentem – lófaszt – dülöngéltem az este
holdvilággal volt az utca kifestve
részeg fejem kóválygott ott magába’
de nem vertem be a szomszéd ház falába
széttapostam kutyaszart és pár nyüvet
hogy fizetem másnap be a közművet
eláraszt a földöntúli szeretet
elképzeltem lesz, hogy csak a szer etet
lehet ám, hogy földhöz vagyok ragadva
jól teszed, ha vigyázol majd magadra
erősítsd meg kurvára a karodat
többet bírj, mint anyóka ha varrogat
portrét kéne festeni a világról
bamba arc, a semmibe viháncol

mert szilárd az elhatározásunk.
én megbotlom a saját lábamban
ha kell, ha nem

Lassan hatvan vagyok
néha érzem, néha félem
Lelkesedésem néha harmincas
néha halál.

Amikor 15 voltam Portit
kerestem a trafikban.
Az volt a menő, mert
gyakran volt hiánycikk az
albán cigi.
Mert szívni kellett.
És ha toltad a kőbányai világost
a feketecimkés cserkóval,
az nagyon kemény
csávós dolog volt

Azóta eltelt fél élet,
vagy tán háromnegyed is…
A whisky és az IPA maradt
már a vonatok sem füstölnek…

Egy kurva portré kéne
erről a kurva világról
hogy akkor teszel jól
ha végre hibázol

És nem nyomod a gázt
inkább fake news olvasol
szórakoztató lehetne
de te el is hiszed.
Lehet így még sokra viszed.

Mély levegő,
erős smink
stabil oldalfekvés.
Jöhetne már az alvás…

Zavar?

Kategóriák:SLAM Vers

Steve bacsi

Versek, slamek, rövid prózák, fotók.