Mindketten furcsa érzésekkel indultak neki ennek a pénteknek. Már jó egy éve külön voltak. A lány hamarabb, a fiú kicsit később találta meg új párját. Szakításuk nem volt viharos, de azért nyomot hagyott a szívükben. Néha váltotta egy-egy üzenetet, és a nevezetes napokon is eszébe jutottak egymásnak.
Aztán a lány másfél hete kapott egy üzenetet a fiútól, hogy két napot abban a kisvároban fog tölteni, ahol a lány szétválásuk óta él.

Langyos, április végi délután volt. A lány az árnyékban állt, abban a lila blúzban. Ugyanaz az emlékkép. A „szakítós blúz”. De már nem fáj, …annyira.  Ezekkel a gondolatokkal lépett a fiú a lányhoz.

Mélyen egymás szemébe néztek, hosszan megölelték egymást, egy pár puszi is elcuppant. Szia, helló, hogy vagy, jól, párod, ő is, jól nézel ki, te is, szóval ilyen szokásos szövegek.

Sétára hívogató idő volt.
– Járunk egyet – kérdezte a lány
– Szívesen, te vagy itthon, mutass valami szépet – válaszolta a fiú, majd csenben hozzátette: – magadon kívül
– Hülye – sugta oda a lány, majd megborzolta a fiú rövidre nyírt haját.

Nyakukba vették a várost, a parkokat. Csevegteg, nevetgéltek, köveket dobáltak a kis mesterséges tóba. Idillinek tűnt minden.

– Szerinted hol kapunk asztalt péntek este, foglalás nélkül?
– Ez egy kisváros és még nincs főszezon, tudok pár jó helyet.

Pár perc múlva már a belváros egyik kis mellékucájában tértek be egy kívülről nem feltűnő kis vendéglátó helyre.

Ez itt a környék legjobb hamburgerezője – emlékszem, hogy ínyenc vagy.

A lány egy vega burgert rendelt, a fiú egy olyan igazi férfiasat. Dupla hús, bacon, kéksajt, jalapeno, barbeque szósz. És persze két korsó a helyi sörfőzde IPA Apacsából. Ez olyan igazi Indian Pale Ale.
Nézd már mi ez, tán egy darab bacon? Add ide bakapom, visszaküldöm, megeszed, ki ne köpd, sör ízlik? kurvajó, imádlak, imádlak.

Egy pillanatra megállt a levegő. Úgy érezték az egész kocsma őket nézi, pedig csak ők rerültek egy pillanatra másik dimenzióba.
Párod, szüleinél a hétvégén, feljössz, inkább a motelba, fizetünk.

A pincér örült a nagy borravalónak, a helyiektől ritkán kap ekkorát.
Kézenfogva, néha összeölelkezve sétálta a Fekete Hattyú fogadóig. Már a zuhany alatt sem bírtak magukkal, majd utána órákig szeretkeztek. Egyikük sem emlékezett ilyenre még fénykorukból sem. Mielőtt álomba merültek a lány csak annyit súgott remegő hangon a fiú fülébe:
– Ez jólesett. Nem kicsit. Pedig Kati is majdnem mindent tud.

Reggel a beszűrődő napfény cirógatására ébredtek.

Kategóriák:Novella

Steve bacsi

Versek, slamek, rövid prózák, fotók.