a fiú az ágyon ült
kezeiben arca
nem készült harcra
gondolataiban cikáztak
ócska rímek

a lány a függöny mögül
kacéran kacsintott
„kedvesem, készen állsz a nászra?”
meztelen kebleit takarta a függöny
tomporát az éj halvány kék fénye
-nem lehet, hogy boldogságom
e textiltől függjön

„lépj közelebb drága,
csak a függönyt ne vedd le”
kérlelte a srác, majd a
karnis vágta fejbe.

Kategóriák:Vers

Steve bacsi

Versek, slamek, rövid prózák, fotók.