bárányfelhők
bárányfelhők legelnek felettünkde tudjuk jönni fog a juhász– és a kutyája –hacsak nem a farkasde a farkasbeelőzaz beazbeelőz
tempomat
hogy tartani tudda tempómatkéne egy távolság-csökkentőtempomategyik lábad a fékenmásik a nyakambantovább léptem volnaám nyitott szemmelbeleragadtam aa belőled áradóláthatatlanba
yeah
ha eljön az idejehajolj ides kiáltsdyeahésutánaha tényleg jólegyen jól hallhatóaz azoh
állomás
ez egy állomásegy fontos állomásegy kilométerkővagy egy mérföldkőmondjuk azegy egészhat, nulla, kilencszer többmelyik nyelven mondjama tiédenaz enyémenez nem nyelvtörőnem szójátékcsak egy csókegy csókcsak
na most?
na most mi van…ha nem lennék úrazt mondanámés borba fojtanáma bánatomés talán a torkodés kicsit az orrod isamíg magasan hordod
remény
mindig ugyanazt mondjákengedd el mintha olyan könnyűlenne egy embert letennimint egy rongyosraolvasott könyvet a naptárban új napokúj hetekúj hónapok de én még mindigugyanabban az estében élek ilyenkor azt mondjákkeress mást mintha megoldana bármit isha hiányt cserélekhiányra én persze bólogatokés eszembe jut az abugyuta szólás a reményről gyakran virrasztokolykor magambanolykor igaziolykor […]
tehetségem
aprópénzre váltottamígy is ugyanannyit éregy-két szóvicc, kopottantúl sokáig elkísér
képeslapok
három képeslapot küldenéknekedegyet a startnálmondjuk egyvöröslő rózsávalés lenne egy a célbanaranyérem helyettcomboddal nyakambanés út közbenvágyakozó izzadt arcmásommalegy versenyképeslap
igazi út
lapockáid közöttcsigolyáidon pihent kezemitt a gerincoszlop nem jelképnem holmi hasonlategy igazi útonnan, odaés visszamég
hová vezet
egyszer kérdeztedhová vezet ez a nyártalán az őszbe de tudom, az ősz is szépott a beteljesülés
